2010. december 19., vasárnap

A Gerbeaud Cukrászda története

Egy korty eszpresszó, egy falat Gerbeaud szelet és egy pillantás a patinás enteriőrre a Gizella tér legszebb cukrászdájában ugyanolyan felemelő, különleges pillanat, mint 150 éve. Ez az, ami a legendás Gerbeaud-minőség mellet 1858 óta semmit sem változott. 

Kugler Henrik, soproni cukrászcsalád leszármazottja, tanulóéveiben több nevezetes városban, köztük Párizsban bővítette szakmai tudását a cukrászat terén. 1858-ban megalapította saját önálló cukrászdáját a mai József nádor-téren, amit 1870-ben áthelyezett a Gizella térre (Vörösmarty tér). Desszert- és kávékülönlegességei, ill. a díszített papírdobozokba csomagolt cukor-bonbonjai egyre nagyobb számban vonzották a pesti hölgyeket és urakat, akik nyáron, Pesten először, a Gizella tér kövezetére állított márványasztaloknál fogyaszthatták a francia tudással elkészített fagylaltjaikat. 
A felejthetetlen Gerbeaud szelet I Gerbeaud Cukrászda honlapja

Kugler Henrik 1882-ben tett Párizsi látogatása során ismerte meg Gerbeaud Emilt, aki két évvel később megörökölte üzletét üzletet, mivel saját útóda, akinek átadhatta volna elhíresült cukrászdájának vezetését, nem volt. 1884-től a tulajdonos már Gerbeaud Emil volt, aki számos újítást vezetett be üzletében. A cukrászda választékát különleges, új termékekkel bővítette. Vajas- és párizsi-krémeket, több mint százféle teasüteményt, csemegecukorkákat készített. Mint csokoládékészítő mester, ő honosította meg Magyarországon a ma is közkedvelt macskanyelvet és a konyakos meggyet. A 19. század végén már 150 alkalmazottal dolgozott, akiknek jelentős része azért jött külföldről, hogy Gerbeaud-nál képezze tovább magát. A "Gerbeaud" név valódi fogalommá nőtte ki magát. Az 1885. évi Budapesti Országos Kiállításon díszoklevelet kapott, amit az 1898-ban megkapott Országos Iparegylet aranyérme követett. Az 1898. évi brüsszeli és az 1900. évi párizsi Világkiállításon zsűritagként vehetett részt. 1909-ben a Budapesti Székesfővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének közgyűlésén az Ipartestület örökös díszelnökévé választották.
Gerbeaud Cukrászda, 1890 I Gerbeaud Cukrászda honlapja

Az 1910-ben nagy felújításon esett át a cukrászda, mikor is a teljes berendezés terveit Darilek Henrik, a kor jelentős iparművésze készíthette el. E felújítás során kerültek fel a rokokó stílusú gipszstukkók, a fényűző csillárok és ekkor kaptak helyet a ma is látható szecessziós asztalok is, amiket Gerbeaud a párizsi világkiállításról hozatott a már meglévő csavart lábú francia márványasztalok mellé. A Gizella téri cukrászdáról a korabeli sajtó 1917 januárjában ezt írta: "ama egyetlen budapesti hely, amelyet szilárd sziklaként még a háború viharos hullámai sem bírtak megingatni". Gerbeaud Emil, átvészelve a igen csak nehéz háborús éveket 1919. novemberében hunyt el. Felesége, Gerbeaud Emilné, húsz éven keresztül tartotta fenn az üzlet színvonalát és tekintélyét, mikor is 1940-ben ő is elhunyt. A Gerbeaud-házaspár halála után néhány évvel, 1948-ban a Vörösmarty téri üzlet a "Vörösmarty" cukrászda nevet kapta, amit egészen 1984-ig viselt. Ettől az évtől, azaz 1984-től ismét a régi helyén ragyoghat a díszes "Gerbeaud" felirat, a belváros szívében. 1995-ben a Gerbeaud-Ház Erwin Müller német üzletember tulajdonába került, aki 1997-ben egy éven át tartó rekonstrukció során felújította, ügyelve, hogy az üzlet megtartsa eredeti, patinás kinézetét. Ma munkáját látva, bizton állíthatjuk, a cukrászda ugyanolyan szép, mint egykoron volt és méltón viseli Gerbeaud Emil nevét.

Több ITT!

0 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...