2011. február 20., vasárnap

A Budapesti Közraktárak története

A 19. század utolsó évtizedeiben egész Budapest (1873-as egyesítés óta), így a Duna-part is fokozatos fejlődésnek indult az áruszállítás és raktározás igényeinek megfelelően. 1979-ben a főváros nyilvános tervpályázatot hirdetett a Budapesti Közraktárak megépítésére, melyet Basch Gyula és Krajovics Lajos nyertek meg. 1881-ben ünnepélyesen átadták a közraktárak 4 épületét. Két évvel később Keresztely U. tervei alapján megépült a közraktárak szomszédságában az Elevátor-ház, mely a gabonaszállító hajók rakodóállomásaként működött. A közraktárak területén (a Duna part a Boráros tértől a Fővám térig) az áruk szállítása, rakodása, ill. raktározása a kor legmodernebb technikáival folyt: az Elevátor daruzta ki a beérkező hajók rakományát, melyet aztán vasúti síneken szállítottak a raktárakba. A 20. század első éveire égető szükség mutatkozott a raktárak bővítésére. Két új raktár tervei érkeztek be a főváros vezetéséhez, ám ezek az eredeti tervek alapján nem valósultak meg. A területre csupán két fa szerkezetű ideiglenes raktárat építettek.
A Budapesti Közraktárak, 20. század eleje I cet-budapest.hu

A Budapesti Közraktárak fontos szerepet töltöttek be a régió kereskedelmében, hisz onnan szállították tovább az árut a város nagy piacaira és vágóhídjaira, így a Nagyvásárcsarnokba, ill. a Közvágóhídra is. A II. Világháború időszakában a közraktárak és az Elevátor-ház is igen súlyos károkat szenvedett. Az Elevátor-ház és a két ideiglenes raktár teljesen megsemmisült, míg a négy régebbi közraktárból csak egy szenvedett olyan súlyos sérülést, hogy 1948-ban le kellett bontani. A háborúban a Nagyvásárcsarnokot is bombatámadás érte, így a felújítási munkálok alatt a piacot ideiglenesen a három megmaradt raktárba helyezték át. A múlt század 50-es éveitől a raktárnak nem voltjelentősebb szerepe a logisztikában. A Budapest újság 1970-ben így írt a raktárépületekről: "A Ferencváros további fejlesztésén dolgoznak a szakemberek. Már most fel kell készülni a középső-Ferencváros szanálására. Felszólítják a MÁV-ot, hogy a Boráros tér átépítésével egyidejűleg rendeztesse a Duna-parti teherpályaudvart. A belkereskedelemnek a negyedik ötéves terv végére le kell bontania a Közraktár utcai Duna-parton a FÜSZÉRT-raktárakat, mert helyükbe park épül." 
A Budapesti Közraktárak és az Elevátor-ház térképen, 1910 I Internet

A lerombolt Elevátor-ház helyén 1966-ban Krizsán Zoltánné, Jancsó Vilmos és Mészáros Ferenc tervezők vezetésével megépítették a Nehru park-ot, melye abban az időben kiemelt jelentőségű volt, hisz a szintén megsérült Margitszigeten kívül ez volt az egyetlen nyilvános park Budapesten. A parkot 1984-ben teljesen felújították és az 1998-as játszótéri átépítést leszámítva ma is a 25 évvel ezelőtti állapotot mutatja. A közraktárakat 1988-ban részlegesen felújították és felvonókkal látták el az épület belső terét, ám a rendszerváltás óta kihasználatlanul álltak. Az utóbbi években az igencsak leromlott állapotú épületek csupán ideiglenes szórakozóhelyeknek adtak otthont, mint amilyen a Buddha Beach is volt. A Budapesti CET projekt keretein belül az épületet felújítják és átalakítva szórakoztató központot nyitnak benne.
2011. február 13., vasárnap

A Széchényi Gyógyfürdő története

A Széchényi Gyógyfürdő, a Városliget szívében, méltán lehet büszke történetére, hisz Európa legnagyobb és Pest első gyógyfürdőjeként, 1913 óta tárt karokkal várja a pesti fürdőközönséget. A fürdő alapjait Zsigmondy Vilmos bányamérnök tette le, miután kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a parkban. A mai gyógyfürdő helyén 1881-től ideiglenes Artézi fürdő működött, ami a századforduló éveire már egyre kevésbe felelt meg a kor követelményinek.  A városi közgyűlés 1903-ban adott végleges határozatott a Széchényi Gyógyfürdő megépítésére, melynek terveit Czigler Győző, megbízott műegyetemi tanár, már 1884-ben elkészített. Az építkezés végül csak 1909-ben kezdődött el, Schmitterer Jenő építész közreműködésével. Az addig csak Artézi fürdő névvel emlegetett gyógyfürdő 1913. június 16-án nyitotta meg kapuit a fürdőzni vágyók felé.
A Széchényi Gyógyfürdő főbejárata I Budapestcity

A fürdő ekkor beosztása szerint magánfürdőkre, valamint férfi és női gőz- és népfürdőre oszlott, melynek forgalma a megnyitás utáni években, leszámítva az I. Világháború miatti veszteséges hónapokat, rohamosan nőtt. A fővárosi közgyűlés 1924-ben határozatot hozott a fürdő kibővítéséről, így a városgazdasági ügyosztály 1926. június 26-án tervpályázatot írt ki. Francsek Imre építész tervei alapján a fürdő 1927-ben strandfürdővel, 1939-ben pedig ivókúttal bővült. 1936-ban, a vízhozam növelése érdekében egy második artézi kút fúrására került sor, melynek eredményeképpen 1938. március 16-án 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet találtak. A második artézi kút nemcsak a medencéket látta el fürdővízzel, hanem az egész fürdőépület fűtését is. A fürdő forgalma a II. világháborúig folyamatosan nőtt.  A II. világháború során az épület 20%-os károsodást szenvedett, azonban a II. számú kút nem sérült, így a helyreállítási munkálatok a háború után el is kezdődhettek. 1945 márciusában a jobb oldali kádosztályt a szovjet katonák, a bal oldali kádosztályt a lakosság igénybe is vehette. 
A Széchényi Gyógyfürdő szabadtéri medencéi I profila.hu

Négy évvel később új társas iszaposztályt létesítettek és különböző iszap-, fiziko- és elektroterápiás kezeléseket vezettek be. Az 1980-as években a férfi, ill. női népfürdőosztályt megszüntették és helyükön társas, fürdőruhás gyógyfürdő osztály, ill. nappali korház létesült. A múlt század utolsó éveire a gyógyfürdő állapota súlyosan leromlott, így 1997-től 2008-ig az épület teljes rekonstrukción esett át, melynek során modernizálták a medencék vízellátását, ill. élménymedencévé alakították át az egyik szabadtéri medencét. Azóta a Széchényi Gyógyfürdő egész évben várja a hazai és a külföldi vendégeket egyaránt.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...